Afrikai sertéspestis (ASP)

A betegség okozója vírus, mely 60°C-on 20 perc alatt inaktiválódik. Húsárukban és a csontokban 5-7 hónapig fertőzőképes marad.
Leggyakrabban a klinikailag egészségesnek látszó vadsertések a vírus rezervoárja.
A fertőzött és túlélő hízósertések is vírusrezervoárok.  Az ASP átvitele a fertőzött állatokkal törtnő érintkezéssel, vírustartalmú húsokkal és vágóhídi hulladékkal, szállító járművekkel történhet.
Az ASP-nek, az európai sertéspestishez hasonló perakut, akut, szubakut és krónikus (idült) formája van.
A friss behurcolás után általában a perakut és az akut lefolyás jelentkezik, majd egy idő után az átmegy idült formába.
A lappangási idő 5-15 nap.
A perakut lefolyásnál magas láz, bágyadtság, általános gyengeség, a bőr kékes elszíneződése, köhögés, véres váladék az orrból, figyelhető meg. Az így megbetegedett állatok 24-48 órán belül elhullanak, az elhullási arány 100%.
Az akut lefolyásnál 3-4 napig 41°C, vagy annál magasabb láz, gyengeség és rendezetlen mozgás figyelhető meg. Egy hét után, kb. 48 órával az elhullás előtt a következő tünetek jelentkeznek: a bőr kékes elszíneződése, légszomj, köhögés, véres hasmenés és hányás.
Az elhullási arány 90-100%.
A szubakut és a krónikus lefolyásnál a betegség tünetei nem jellegzetesek és egy sor más betegségre is jellemzők, orbánc, szalmonellózis, pasztörellózis.
A vemhes kocák lefialnak, de a malacok egyidőben elpusztulnak.

Kína állítása szerint van vakcinája afrikai sertéspestis ellen

A kínai Harbin Állatorvosi Kutatóintézet, amely az ország legjobb állatbetegségekkel foglalkozó kutatóintézete, azt állítja, hogy kidolgozta az afrikai sertéspestis elleni vakcinát, amely laboratóriumi vizsgálatokban biztonságosnak és hatékonynak bizonyult.

Az intézet, amelyet a Kínai Agrártudományi Akadémia felügyel, azt mondta, hogy a csökkentett virulenciájú élő vírust tartalmazó vakcina vázát, olyan vírustörzsből állították elő, amely először jelent meg az országban, és ebből egyes géneket töröltek.

A sertésekre nézve halálos, de az emberre nem ártalmas betegség Kínában először 2018-ban tört ki. Azóta a sertésállomány a világ legnagyobb fogyasztó és sertéshús-termelő országában majdnem felére csökkent, ezért a kutatók elkezdték a világ első afrikai sertéspestis vakcinájának fejlesztését.

"A vakcina jelenleg a legígéretesebb a kereskedelemi termelésben, és fontos technikai eszközként fog szolgálni az afrikai sertéspestis hatékony megelőzésében és leküzdésében Kínában és más kapcsolódó országokban is" - írta a Harbin intézet. Arról még nincs információ, hogy a vakcina mikor kerül gyártására.

A betegség sertéshús-hiányt okozott, amely felgyorsította az országban az élelmiszer árak növekedését, ezért Peking arra késztette a hazai kutatóintézeteket, hogy priorizálják egy hatékony vakcina kidolgozását.

Az év elején az Amerikai Mikrobiológiai Társaság szerint az amerikai kormány és a tudományos szakértők 100% -ban hatékony ASP elleni vakcinát fejlesztettek. Ez ígéretesnek tűnik, de még néhány év kell hozzá, hogy az amerikai oltás a termelők rendelkezésére álljon - mondták a szakértők januárban.

A hivatalos oltások Kínában történő kifejlesztése elsőbbséget kapott, miután a betegség ellen engedély nélküli vakcinákkal próbáltak megvédeni az ország több millió vaddisznóját. Az illegális vakcinák „káoszt” okoztak eltérő hatékonysági szintjük miatt - jelentette be a helyi média múlt évben.

forrás: http://www.swineweb.com/china-says-it-has-a-vaccine-for-african-swine-fever-that-has-decimated-its-pig-herds/

Rovarok is terjeszthetik a sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma - írja a veol.hu.

A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban. A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.

A kutatást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) finanszírozta.

Forrás: https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/allattenyesztes/rovarok-is-terjeszthetik-a-sertespestist