Sertés betegségek

 

Sertéspestis

A vírus saválló és meglehetősen hőstabil. Ritkán él tovább több mint négy napot egy üres itsállóban, vagy kint a nagy hidegben. Pácolt sertéshúsban túlélése néhány hónapos, mélyfagyasztásban akár több éves.
A vírus 2%-os ……..lúgban hamar elpusztul.
A befertőződése egy állománynak fertőzött, de klinikai tünetekkel még nem mutató sertésekkel történhet. De befertőződés lehetséges szállító jártművekkel, eszközökkel, akár injekciós tűvel is.
Mivel a vírus a sertéshúsba sokáig fertőzőképes marad, ez is komoly fertőzési veszélyt jelent.
A fertőződés szájon át vagy a légúton keresztül lehetséges. A vírus ezután felszaporodik a mandulában és a nyirokcsomókban és 24 óra múlva eljut a véráramba. Ott tovább szaporodik és a fertőződés után 5-6 nappal eléri a legmagasabb vírusértéket.
A betegségnek heveny és idült formája van. Korább inkább a heveny, az utóbbi inkább a krónikus forma figyelhető meg.
A heveny lefolyásnál a fertőződéstől a betegség tüneteinek megjelenéséig 2-6 nap telik el. Tünetek: magas láz, kábultság és étvágytalanság. Ezután bélsárrekedés, később hasmenés, egyes egyedeknél hányás. A kutricában az állatok egymáson fekszenek és központi idegrendszer zavara miatt imbolygón vagy körbe járnak. Bőrvérzések is jelentkeznek.
A megbetegedett állatok zabálnak, magas fokú szív – és keringési zavarok miatt a bőr a füleken kékes-vörösen elszíneződik, ugyanígy az orron, a lábakon és a hason is. Néhány állat már néhűny na alatt, a többség 5-15 nap múlva elpusztul.
A fertőzött állományokban a súlyos klinikai tüneteket mutató egyedek mellett mindig vannak melyek a magas lázon kívül más tünetet nem mutatnak. Az akut stádiumban a vemhes kocák lefialnak. A vemhesség korai szakaszában, a 35. nap előtt magzatfelszívódás következhet be.
Az akut formát túlélő egyedeknél kialakulhat az idült forma, de mint önálló megbetegedés is jelentkezhet.
A lappangási idő hosszabb mint a heveny formánál, s ez függ a vírus megbetegítő képességétől és a vírusmennyiségtől.
A betegség tünetei sokkal kevésbé jellegzetesek mint az akut formánál. Láz sem jelentkezik minden esetben. A csökkent étvágy mellett váltakozik a bélsárrekedés és a hasmenés. Gyakran jelentkezik idült bőrgyulladás ritkán szövetelhalás a fülhegyeknél.
A tüneteket gyakran fedik el másodlagos fertőzések tünetei. Ilyen másodlagos fertőzés lehet a sertésorbánc és a szalmonellózis.
A kocáknál tünetmentes lehet az idült forma, de gyakoribbak a következő tünetek: meddőség, mumifikált malacok, holt malacok, életképtelen malacok. Malachasmenés az első napokban, reszketés és végtag elváltozások.
A hizlaldában is tünetmentes a betegség lefolyása. Valamelyest megnő az elhullási arány, leromlanak az állatok és krónikus bőrgyulladások léphetnek fel.

Coli enterotoxémia

Kórokozó az Escherichia coli (E.coli) toxinjaival.

1, Enterotoxin
2, Neurotoxin
3, Endotoxin

Szemben az újszülöttek coli fertőzésével, melyek az anyjuktól származó coli baktériumokkal fertőződnek, a coli enterotoxémia a bél saját coli baktériumainak felszaporodása miatt –a választás után- következik be.
A vékonybélbe, fölvándorló coli baktériumok a vékonybél penisztaltikája által mindig visszajutnak a vastagbélbe.
A választás utáni takarmányváltoztatáskor, illetve a hizóbaállitásnál, különösen ad libitum etetés után emésztési zavarok álnak be és a csökkent béltevékenység miatt a bélfalon keresztül nem megfelelő arányú az emésztést követő bomlástermékek felvétele.
Ezzel egyidőben robbanásszerűen felszaporodik a coli baktériumok száma és ezek felvándorolnak a vékonybélbe. A csökkent bélmozgások és a ph-eltolódás és a ………………………… zavara miatt a patogén coli baktériumok kapcsolódnak a vékonybél nyálkahártyához és toxinjaik felszabadulnak.
A toxinok különböző betegségi tüneteket váltanak ki.
1, Enterotoxin àColienteritis = hasmenés
2, Neurotoxin à ödéma betegség
3, Endotoxin à sokk
Ezeknek a tüneteknek a kiváltásához szükséges a patogén coli baktériumok meghatározott száma, s ez nem következik be rögtön a választás után. Kb. egy hétre van szükség a takarmányváltoztatás, illetve a választás után a kritikus coli-számeléréséhez.
Többnyire az alom legjobban fejlett malacai betegednek meg, akár az alom 50%-a, néhány napon belül.
1, Coli enteritis
       Legfőbb tünete a hasmenés, s ha ez hosszabb ideig fennáll, az állat erősen kiszárad. Az elhullási arány elérheti a 30%-át.
2, Ödéma betegség
        Elsősorban a központi idegrendszer zavarai jellemzők, görcsök, túlérzékenység, éles sikoltások, melyek később némaságba mennek át, sántaság, oldalfekvés, evezőmozgás.
Az ödéma az orrháton és a szemhéjakon szembetűnő ödéma lép fel még a gyomorfalban és a vastagbélbélnél. A tüdőödéma szaggatott légzéshez vezet.
Ezenkívűl a keringési zavarok miatt a fülek és a túrókarima nyálkahártyája kékes-vörösen elszíneződik. Az elhullási arány elérheti a 95%-ot is, a megbetegedett állatok többnyire 24 órával a betegség kezdete után elpusztulnak. A túlélőknél harántbénulás következik be.
3, Sokk
      Az endotoxin hisztamin felszabadulását előidézve sokkszerű, elhulláshoz vezető betegség lefolyást okoz.
A teljesen egészségesnek látszó állatok hirtelen felsikítanak, oldalukra esnek, lábaikkal néhányat kapálóznak és elpusztulnak.
A elhullott állatoknál a vékonybél véres-vörös, az izomzat halvány.
Sokszor nem csak egy toxin képződik, így pl. ha csak kis mennyiségű enterotoxin és nagy mennyiségű endotoxin kezdődik, az állatok sokkban elpusztulnak, mielőtt kialakulna a hasmenés.
A coli enteritis összetéveszthető a dizentériával és a szalmonellózissal. Az ödéma betegség az idegrendszeri tünetek miatt az Aujeszk-betegséggel, a sertéspestissel és a streptococcussal.
Ezeknél a megbetegedéseknél azonban nincs ödéma.

Malackori coli-hasmenés

Egy sor E.coli szerotipus ismert, melyek enterotoxinjaikkal és bizonyos fali antigénjeivel (különösen K88 és K99) hasmenést okozott. Ezek a vékonybél nyálkahártyájához kötődnek.
Az enterotoxinok két frakcióból állnak, a hőtűrőből és a hőre érzékenyből.
A hőtűrő frakció csak enyhe hasmenést okoz és nem idéz elő immunitást. A hőérzékeny frakció súlyos hasmenést és elhullást okoz, és immunitást idéz elő.
A coli-hasmenés csak akkor jelentkezi, ha a patogén coli baktériumok száma a vékonybélben az 1000-10000 szeresére nő. A normál 10000/béltartalom g-al szemben, így a K88 illetve K99-es antigének segítségével a vékonybél nyálkahártyára tapadnak és enterotoxinok szabadulnak fel.
Az abnormális szaporodás csak bizonyos feltételek mellett lehetséges.
Ezek közül a legfontosabb a hiányzó anyai ellenanyag védelem.
Ilyenkor a malacok védtelenek a fiaztató kórokozóival és az anya által kibocsájtott patogén coli baktériumokkal szemben.
A védelmet megszületésük után azonnal a föcstejjel kell biztosítani. A föcstejben IgA immunglobulin (ellenanyag) van, mely a vékonybél nyálkahártyájára tapadva megakadályozza a patogén coli-baktériumok megtelepedését és behatolását.
A kielégítő immunállapot kialakítása érdekében fontos feltétele:
1, A kocatejben legyen elegendő ellenanyag
2, A koca elegendő tejet adjon
              a, elegendő csecsszám, jól kifejlett tőgyek
              b, MMA-szindróma megelőzése
3, A malacok elegendő föcstejet vegyenek fel
A föcstejjel szerzett passzív immunitás a 3-4 hétig tart, majd lassan leépül.
Kialakul a saját, aktív immunitás.
Újszülött malacok coli hasmenése
A malacok születésük után 12-48 órán belül betegednek meg. Legtöbbszőr az egész alom érintett.
A malacok nedvesek, szutykosak, gyengék és kihűlnek, szőrük csapzott.
A hasmenés vízszerű, bűzös, ……………….. sárgászöld színű. A végbélnyílás és a farok alatti rész kipirosodik. A nagy folyadékveszteség miatt a malacok erősen lesoványodnak, a bőr hullámos és ráncos.
Kezeletlen almoknál az elhullási arány 100%.
Ha a patogén coli baktériumok áthatolnak a bélnyálkahártyán és bejutnak a vérramba ún. coli-szepszis következik be. Az így megbetegedett malacok születésük után néhány órán belül elpusztulnak, anélkül hogy hasmenés lépne fel-
3 hetes hasmenés
A malacok három hetes korukban újra megbetegedhetnek coli hasmenésben. A hasmenés szürkésfehér és nem olyan vizes mint az újszülötteknél, inkább fogpasztaszerű. Az elhullási arány is jóval kisebb, általában alacsonyabb mint 20%. A kezeletlen malacok lesoványodnak és szőrük megnő.

Malacok vérzéses-elhalásos bélgyulladása

Okozója a clostridium perfringens C típusa. Közvetlenül a megszületés után jelentkezik.
A kórokozó a vékonybél nyálkahártyát támadja meg, itt szaporodik. Szövetelhalást okoz a nyálkahártyában, s ez vérzésekkel jár, mely megjelenik a bélcsatornában. Hosszabb betegség lefolyásnál a megbetegedett bélnyálkahártyán vastag, csíkszerű, a diftériához hasonló membrán képződik.
Nagy mennyiségű termelődés esetén rendkívül gyors a betegség lefolyása, a malacok néhány órával megszületésük után elpusztulnak, anélkül, hogy hasmenés alakulna ki.
A heveny betegség lefolyásnál a hasmenés barnás-vörös és vízszerű.
A megbetegedett malacok 12-24 órán belül elpusztulnak.
Krónikus betegség lefolyásnál a bélsár grízszerű, bűzös és nyálkás, szürkéssárgás színű.
A krónikus lefolyás következtében is elpusztulhatnak a megbetegedett malacok, mivel a toxinhatás miatt nagymértékű a folyadék és elektrolit veszteség.
Védekezni a kocák vakcinázásával – fialás előtt 5 és 2 héttel – lehet.

Coccidózis

Sertésnél csak az Isospora suis patogén. A kocaállományok nagyrésze immunis.
A kocák oocytákat bocsájtanak ki, s ha ezek nedves, meleg és oxigéndús környezetben kerülnek akkor az oocyták fertőzőképessé érnek.
Ha a szopós malacok felveszik ezeket, azok bejutnak a felső vékonybél nyálkahártyába és itt elszaporodnak.
Súlyosabb esetekben 5-10 napos malacoknál pasztaszerű, vizes sárga hasmenés lép fel, mely a hagyományos antibiotikum kezelésekkel nem gyógyítható.
A megbetegedési arány 50-70%, az elhullási arány viszont alacsony.
A megbetegedett malacok erősen lesoványodnak.

Nedvedző ekcéma

Szopós vagy frissen választott malacoknál, egy-egy állatnál, vagy az egész alomban jelentkezik. Kezdetben a vállon és az ágyéktájékon enyhe kipirosodás látható, mely később átmegy exudatív bőrgyulladásba, s ez barnás váladékozással jár. Néhány napon belül az egész bőrfelület sötétre szineződik és érdessé válik. A szőr összeragad, édeskés, kellemetlen, a sertésre nem jellemző szag érezhető.

A megbetegedési arány és a megbetegedés súlyossága állományonként változik. Súlyos esetekben a malacok néhány napon belül, eléhezés miatt elpusztulnak. Választott malacoknál az elhullási arány alacsonyabb, de az érintett állatok visszamaradnak a fejlődésben.

A tipikus elváltozásokat a staphylococcus hyicus okozza. Ez a kórokozó a sertések bőrén mindig megtalálható és része a normális bélflórának is.

Kedvez a betegség kitörésének a zsúfolt elhelyezés, a magas környezeti hőmérséklet és a nagy páratartalom. Bőrsérüléseken is behatolhatnak a kórokozók /pl. csecsekért való küzdelem/.

A kórokozót egyszerű mikroszkópos vizsgálattal ki lehet mutatni.

A korai szakaszban hatékony az antibiotikum kezelés.

Ha csak egyes állatok betegednek meg az alomból, ajánlott az egész alom metafilaktikus kezelése.

Proliferatív enteropátia

A Lawsonia  Intracelluláris a sertés proliferatív enteropátia, az ileitis vagy a PIA / Porcine Intestina Adenomatosis/ kórokozója.

Az enyhébb lefolyásnál többnapos hasmenés és étvágytalanság jellemző. A súlyos lefolyás nyálkahártya pusztuláshoz és erős vérzéshez vezet, így az érintett sertések bélsarához vér keveredhet. A betegség előrehaladtával a bélsár kellemetlen szagú, vízszerű, fekete, akár kátrányszerű is lehet. A malacnevelésnél és a hízlalásnál túlnyomórészt a krónikus alak fordul elő, melynél szürkés-sárgás és különböző konzisztenciájú a bélsár. Az állatok mintegy 10 %-a visszamarad a fejlődésben, míg mások egészségesnek látszanak. A rossz takarmányértékesítés és a csökkent napi súlygyarapodás utal a betegségre, ezért "szubklinikai ileitis"-ként is emlegetik.

A Lawsonia Intracelluláris által előidézett kórképek elnevezései eléggé zavarosak. Sokáig a kórokozót rutin labordiagnosztikáva nem mutatták ki, így a betegséget a kórbonctani leletek alapján írták le. A vékony- és vastagbél átmenetelénél a Lawsonia Intracellularis a bélnyárkahártyán duzzanatokat okoz /porcine Intestinal Adenomatosis, PIA/, s ezek a bél elzáródását okozhatják. Ha a bélszövet elhal nekrotizáló enteritisről /NE/ vagy regionális ileitisről /RI/ beszélünk. A heveny formát, amikor vérzések jelennek meg a bél lumenében, Porcine Haemorrhagiás enteropáziának /PHE/ hívjuk.

A bélsárból rutin vizsgálattal nem lehet kimutatni a kórokozót, PCR vizsgálatra (a mikróba DNS/RNS állománya alapján a mikróba jelenléte kimutatható) van szükség.

Heveny hasmenés és a kórokozó kimutatása esetén sürgős antibiotikum kezelésre van szükség.

Rendelkezésre áll szájon át adható vakcina is.

Parakeratózis

Tünetek: kis pörsenések keletkeznek a has, a comb belső oldalán a csűdizületnél, az ugróizületnél és a térdizületnél. A pörsenésekből összefüggő, erős száraz kéreg képződik a végtagokon, a farkon, a füleken, az orron és a test oldalain. A kéreg leválásakor kenőcsös-nedves bőr tűnik elő. Ha a kéreg felreped, az így keletkező hasadékban gennykeltő baktériumok telepednek meg. Sérülhet a szarunövekedés is a körmökön, kialakul az ún.

"istállóköröm", ezt a szaru gyűrűszerű megvastagodása jellemzi.

A parakeratózist a cinkhiánnyal hozzák összefüggésbe. A cink fontos szerepet játszik a bőrfunkciók fenntartásában, mivel fontos alkotórésze a átalakító és bontó enzimeknek, melyek résztvesznek a szövetátalakításban és a sejtmozgásokban.

A cinkhiány a bőrön az elszarusodott felső réteg megvastagodásához vezet.

 A primer parakeratózis, mely az abszolút cinkhiány következménye, szinte alig fordul elő, mivel a standartdizált takarmánykeverékek cink hozzáadásával készülnek.

A cinkhiányt sertésnél másodlagosan a  fitázban gazdag takarmány és ezzel egyidejű magas kálciumtartalom is okozhatja.

A beteg állatoknak kb. három héten keresztül cinkvegyületet kell adagolni.