Fontos a magyar-üzbég agrárgazdasági kapcsolatok erősítése
Magyarország stratégiai törekvése, hogy Üzbegisztánnal minél szorosabb kapcsolata épüljön ki a mezőgazdaság területén - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Taskentben, kedden, az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ avatási ünnepségén.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő agráriuma korszerű tudásra és modern technológiákra épül. Ezért mindkét nemzet akkor lesz sikeres, ha már most a leginkább versenyképes országok közé kerül a mezőgazdaság megújításában is. Nagy István kiemelte: a kenyér mellett a burgonya a másik igen fontos élelmiszer, amelynek nemcsak múltja, hanem jövője is van a térségben. Hangsúlyozta, a két ország között létrejött megállapodás lényege, hogy a magyar és üzbég szakértők közösen mérjék fel a helyi burgonyatermesztési, illetve kutatási lehetőségeket, megfogalmazzák az igényeket és lehetőségeket, valamint részletes projekteket dolgozzanak ki az ágazat további fejlődése érdekében.
Kifejtette: az együttműködés fontos része a gyakorlati és kutatási szakemberek képzése, valamint az ismeretek átadása is, mind hazánkban az újonnan létrehozott integrált magyar agráregyetem keretei között, mind pedig a közép-ázsiai ország vonatkozásában. A tárcavezető meggyőződése szerint a közös beruházások révén olyan projektjeink valósulhatnak meg, amelyek alkalmasak lesznek a régión kívüli, harmadik országbeli piacszerzésre és terjeszkedésre is.
Nagy István a többnapos üzbegisztáni látogatás során Zsamsid Abduhakimovics Hodzsajev földművelésügyi miniszterrel munkatervet írt alá az üzbég-magyar mezőgazdaság, élelmiszerellátás és állattenyésztés fejlesztéséről. A tárcavezetők emellett öntözési és vízgazdálkodási keretmegállapodást is kötöttek a két ország között. A miniszter ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság motorja, amely hazánk ellátása mellett komoly potenciált jelent a magyar termékek, szolgáltatások és tudás exportja tekintetében is. Nagy István a közös munka kapcsán elmondta, hogy a hazánk számára kiemelt fontosságú a vetőmagágazat és a nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztés.
AM Sajtó
Célegyenesbe fordulnak a KAP-reform tárgyalások Brüsszelben
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 22-23-i brüsszeli ülésén az uniós mezőgazdasági miniszterek intenzív egyeztetéseket folytattak a Közös Agrárpolitika reformjáról. „A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabilkereteket biztosítson a magyar agrárium és a magyar gazdák számára” – hangsúlyozta Nagy István.
Az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament két és fél év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között.
Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható, gazdabarát szabályok. Az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott hétéves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára. Úgy gondolom, hogy az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére, 2027-ig adottak a pénzügyi keretek. Most minden erőfeszítésünket arra összpontosítjuk, hogy olyan szakpolitikai eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek úgy biztosítják a magyar gazdák versenyképességét, hogy közben teremtett világunk értékeinek megőrzéséhez is hozzá tudnak járulni-tette hozzá a miniszter.
Legalább ilyen fontos, hogy a gyakorlatban végrehajtható,egyszerű szabályok mellett dolgozhassuk ki a magyar KAP stratégiai tervet. A tervezés során alapvető, hogy tagállami sajátosságaink alapján határozhassuk meg a 2023. január 1-jétől induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó prioritásainkat” – fejtette ki Nagy István.
A Tanács elnöki tisztségét betöltő Portugália kifejezett célja, hogy május végére elérje a politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a KAP reform mindhárom alaprendeletéről.
„A magyar kormány messzemenőkig támogatja a portugál elnökség törekvéseit, hiszen épp itt az ideje, hogy pontot tegyünk a lassan három éve húzódó tárgyalások végére. A tárgyalások véghajrájában is határozottan kiállunk a gazdálkodók számára biztos megélhetést jelentő, fenntartható magyar mezőgazdaság védelmében” - zárta gondolatait az agrártárca vezetője.
AM Sajtó
Bemutatták a Digitális Élelmiszeripari Stratégia keretrendszerét
Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb feldolgozóipari ágazatnak számít Magyarországon folyamatosan javuló eredményességgel, ráadásul az ágazat még a koronavírus-járvány idején is tudott növekedni, amit a digitalizáció csak még tovább ösztönözhet – jelentette ki dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a 34. Digitális Jólét Fórumon, amelyet március 18-án a koronavírus okozta járványhelyzet miatt online tartottak meg.
A Fórumon bemutatásra kerültek a Digitális Élelmiszeripari Stratégia elkészült helyzetelemzésének és javasolt intézkedéseinek részanyagai. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az élelmiszergazdaság egy nagyon összetett rendszer, amelyet nemcsak sok tényező befolyásol, de rengeteg kihívásnak is meg kell felelnie. Kiemelte, a hazai élelmiszeripar egy sikeres ágazat és növekedése tovább folytatódhat, hiszen a jövőben a vidékfejlesztési programban a korábbi uniós ciklushoz képest háromszor akkora fejlesztési keretre, mintegy 750 millió forintra pályázhatnak majd az élelmiszeripar szereplői.
Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője szerint a digitalizáció kapcsán széles társadalmi összefogásra van szükség, hiszen csak így lehet felvenni a versenyt a piac fajsúlyos szereplőivel. Kiemelte, hogy a Digitális Élelmiszeripari Stratégia előkészítésében az Agrárminisztérium és a Digitális Jólét Program mellett a hat hónappal ezelőtt megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) is részt vett. Hozzátette: a digitalizációs stratégiák kialakításakor elsődlegesen azt szükséges szem előtt tartani, hogy tiszta adatból, hasznos robotok segítségével és érthető hálózatok közreműködésével tudunk csak hatékony irányítást és újszerű ügyfélélményt elérni.
Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése során elsődleges cél az ellátásbiztonság, hogy jó minőségű, megfizethető, hazai élelmiszerek kerülhessenek minden család asztalára. Ennek elérését segítik a digitális fejlesztések és eszközök, amelyeknek köszönhetően jelentősen növelhető a gyártás hatékonysága is. A Fórumon a stratégia keretrendszerének bemutatása mellett, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet munkájáról, továbbá a logisztika és az élelmiszeripar kapcsolatáról is hallhattak a résztvevők.
AM Sajtó
Egységes alapokra helyezi a nem állami laboratóriumok működését az Agrárminisztérium
Önálló rendeletben szabályozza az Agrárminisztérium a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének feltételeit. Az új szabályozás a szolgáltató és üzemi laboratóriumok számára adatszolgáltatási kötelezettséget is előír a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felé, ami hatékonyan hozzájárul majd az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásához.
Az uniós szabályozás – az úgynevezett önellenőrzés részeként – a vállalkozók felelősségévé teszi az egyes termékek rendszeres ellenőrzését mind az előállításuk, mind a forgalmazásuk során. A vállalkozások ezeket a vizsgálatokat általában nem az állam által fenntartott laboratóriumokban végeztetik el. A hazai élelmiszer-vállalkozók versenyképességének biztosításához azonban elengedhetetlen, hogy ezt a rendszert is egységes elvek alapján működő laboratóriumi hálózat szolgálja ki. Ennek érdekében az agrártárca új rendelete meghatározza a működési engedély megszerzésének feltételeit a nem állami laboratóriumok esetében és lefekteti a működésük általános szabályait. Mindemellett előírja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé teljesítendő bejelentési kötelezettségük tartalmát is.
A rendelet hatálya alá tartozó nem állami laboratóriumoknak engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráson kell átesniük. Kivételt képez, ha az adott laboratórium már rendelkezik érvényes működési engedéllyel a vizsgálatok elvégzéséhez. Fontos azonban, hogy adataikat ezeknek a vizsgálóhelyeknek is el kell küldeniük a Nébih felé három hónapon belül. A nyilvántartásba vétel a bejelentést követően azonnal megvalósul, míg az engedélyezési eljárás mintegy két hetet vesz igénybe.
A nem állami laboratóriumok nyilvántartásba vétele és adatszolgáltatása az élelmiszerlánc biztonságának fenntartását szolgálják. Utóbbi körbe tartozik például, hogy bejelentés köteles állatbetegség gyanúja, zárlati károsító észlelése vagy határérték feletti kémiai szennyezettség kimutatása esetén a laboratóriumnak haladéktalanul értesítenie kell a Nébih-et.
AM Sajtó
Nagyobb állattartói felelősségvállalást követel az új kártalanítási rendelet
Az Agrárminisztérium módosította az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló rendeletet*. Az új előírások kapcsán dr. Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte, egyszerűsítik az állattartók adminisztrációs feladatait, ugyanakkor a járványvédelmi intézkedések fokozására is ösztönzik őket. A járványvédelem ugyanis nem kizárólag hatósági feladat, elsősorban az állattartók felelőssége. Ennek megfelelően a jövőben csak azok az állattartók kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre.
Az elmúlt években több alkalommal jelentek meg Magyarországon járványos állatbetegségek, amelyek megelőzése, megfékezése és felszámolása szigorú hatósági intézkedéseket, sok esetben az állatok leölését, a tartásuk során használt eszközök megsemmisítését igényelte. A védekezés, amennyiben az érintett állattartó a jogszabályi kötelezettségeiknek eleget tett, állami kártalanítás mellett történt. A 2021. június 8-án hatályba lépő jogszabálymódosítás lehetővé teszi a hatóság számára a védekezési intézkedésekért járó állami kártalanítás arányos megítélését a gazdáknak.
Az új kártalanítási rendszerben, egy objektív kritériumrendszer révén, nagyobb hangsúlyt kap az állattartói felelősségvállalás. A jövőben csak azok a gazdák kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre. Ennek érdekében pedig akár a jogszabályi kötelezettségeken túlmutató intézkedéseit is tesznek. A rendeletmódosítás másik jelentős eredménye, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével és az eljárásrend egyszerűsítésével, a megítélt kártalanítási összegek gyorsabb kifizetését is lehetővé teszi.
Az állattartónak, valamint az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének (pl. élőállat-szállítók) jogszabályi kötelezettsége, hogy amennyiben állatai betegségét, szokatlan elhullását tapasztalja, mielőbb jelentse azt a helyi állategészségügyi hatóság felé. A késedelem nélküli bejelentés teszi lehetővé, hogy a szakemberek időben felismerjék az állatbetegségeket, és hatékonyan tudjanak fellépni ellenük, minimalizálva a betegség okozta károkat.
Kapcsolódó jogszabály:
* az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról szóló 7/2021. (III.10.) AM rendelet
AM Sajtó
Folyamatos és biztonságos a hazai élelmiszer-ellátás
A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte Nagy István agrárminiszter.
A miniszter kiemelte, az újabb korlátozó intézkedések annak figyelembevételével születtek, hogy a mezőgazdasági termeléshez, állattartáshoz és élelmiszer előállításához feltétlenül szükséges üzletek nyitva maradhassanak, illetve a termelést biztosító szolgáltatások is elérhetők legyenek. Így a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító boltok nem zárnak be, elérhetőek a mezőgazdasági gépek és azok alkatrészei is. Emellett az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a mezőgazdasági boltok és a kertészeti árudák és faiskolák is nyitva maradhatnak, ahogyan a következő időszakban az állatgyógyszertárak is üzemelhetnek - hívta fel a figyelmet Nagy István.
Hangsúlyozta: a veszélyhelyzeti szabályok figyelembe vételével, ugyancsak nyitva lehetnek a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletek és piacok is, ez utóbbiak esetében a kötelezően bezárt üzletek kivételével. A nemzetközi nőnapra való tekintettel pedig március 8-án a virágüzleteknek sem kell bezárniuk. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes megjelenést igénylő mezőgazdasági gépszerviz, élelmiszer feldolgozási, közétkeztetési, állattenyésztési és állategészségügyi, a kapcsolódó laboratóriumi szolgáltatást nyújtó helyiségek vagy helyszínek is nyitva maradhatnak.
A miniszter kifejtette: A hazai élelmiszertermelés eddig is sikeresen vette az akadályokat, az alapanyag-előállítástól kezdve a logisztikáig az élelmiszeripar minden szegmense megfelelően működik, így az esetlegesen megnövekvő vásárlói igényeket most is ki tudjuk elégíteni, felesleges felhalmozásra nincs szükség. A termelők helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte. A gazdák eddigi helytállásáért köszönettel tartozunk, áldozatos munkájuknak és szorgalmunknak köszönhetően ugyanis a legnehezebb időszakban is friss és egészséges élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira - tette hozzá a tárcavezető.
AM Sajtóiroda
Megújult formában folytatja szakmai munkáját az Agrárközgazdasági Intézet
Hagyomány és modernség: megújult formában folytatja több évtizedes hagyományokon alapuló, egyedülálló szakmai tevékenységét az Agrárközgazdasági Intézet. A megújult AKI ötvözi magában a több évtizedes, kiemelkedő szakmai hagyományokat és a modern kor kihívásaira választ adó tudást, és továbbra is a magyar agrárgazdaság egyik vezető tudásbázisa lesz.
A több mint 60 éves szakmai múlttal rendelkező Agrárgazdasági Kutató Intézet nyomdokain az Agrárminisztérium 2021. február 1-jei hatállyal megalapította a XXI. század agrárgazdaságának kihívásaira választ adó AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft-t. Az Intézet Magyarországon egyedülálló és kiemelkedő színvonalú információs rendszereivel, elemző és szakpolitikai döntéstámogató munkájával járul hozzá az agrárgazdaság szereplőinek sikeréhez és az ágazat modernizációjához. A nonprofit gazdasági társasági forma biztosítja a modern kor kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodóképességet, és a folyamatos fejlődést lehető tevő szervezeti kereteket.
Ennek keretében az Intézet továbbra is fejleszti és fenntartja az ágazat szempontjából meghatározó uniós és nemzeti információs rendszereket, úgymint az Agrárstatisztikai Információs Rendszert, a Piaci Árinformációs Rendszert, a Tesztüzemi Információs Rendszert és Halászati Információs Rendszert. Emellett az agrárgazdaság szinte valamennyi spektrumát lefedő agrárpolitikai elemző, modellező és kutató munkát végez, amivel hozzájárul a szakpolitikai intézkedések hatékony tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, a gazdasági szereplők megalapozott döntéseihez, valamint az agrárgazdaság tudásbázisának gyarapodásához is.
Az Intézet tevékenységében a klasszikusnak mondható agrárgazdasági, agrártársadalmi területek mellett egyre inkább előtérbe kerül a természeti erőforrások megőrzése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a digitalizáció, az élelmiszerpazarlás csökkentése, és a nemzetközi kutatási vérkeringésbe való bekapcsolódás. Emellett az Intézet meghatározó fontosságú szakpolitikai döntéstámogató munkájával segíti az Agrárminisztériumot az új, 2021 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika hazai intézkedéseinek tervezésében és az erről szóló uniós tárgyalásokban.
AM Sajtóiroda
Teljes körű élelmiszeripari fejlesztési rendszert tervez az Agrárminisztérium
Az élelmiszeripari támogatások ágazati igényeknek megfelelő kiírása érdekében online egyeztetéssorozatot indított az ágazat érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel az Agrárminisztérium (AM). A 2021. január 28-án megtartott első egyeztetés alkalmával dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, az Agrárminisztérium célja, hogy már 2021-ben új, az élelmiszeripar valós szükségleteire reflektáló pályázati lehetőségeket nyissanak meg a kormány által háromszorosára növelt vidékfejlesztési források felhasználásával.
Az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban meghaladta a 400 milliárd forintot. Az ágazat támogatásáért és fejlesztéséért felelős Agrárminisztérium fő törekvése a Közös Agrárpolitika jelenleg formálódó 2021-2027-es időszak esetében is a rendelkezésre álló források maximalizálása és értéket teremtő felhasználása.
Az élelmiszeripari szereplők valós, konkrét igényeinek megismerése érdekében az ágazat érdekképviseleti és szakmai szervezeteinek részvételével online megbeszélést kezdeményezett az AM, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár szakmai vezetésével.
Az országos főállatorvos a 2021. január 28-án tartott első egyeztetés alkalmával kiemelte, hogy az új támogatási időszakban a fejlesztési eszközöket és kiírásokat a korábbi évek tapasztalataira és az ipar véleményére építve alakítják ki. A tanácskozáson a horizontális szervezetek – mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége – mellett a szagágazatok képviselői is kifejtették álláspontjukat. A résztvevők téma iránti elkötelezettségét tükrözi, hogy a főbb irányokat már az első egyeztetés során sikerült meghatározni. Ezek finomítása lesz a következő alkalmak feladata.
A továbbiakban az Agrárminisztérium szakemberei pályázati felhívásokká fordítják át az élelmiszeripar szereplőivel közösen feltárt igényeket. Az elsődleges cél, hogy már az idei évben új lehetőségek álljanak az ágazat rendelkezésére: 2021 első félévében az élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások számára egy kisebb értékű, elsősorban eszközbeszerzésre irányuló pályázat, míg a második félévben a nagyobb vállalati méretek beruházásainak pályázata nyílhat meg.
AM Sajtóiroda
Hazánk az uniótól azonnali intézkedéseket sürget a sertéságazatban
Az Európai Unió mezőgazdasági és halászati minisztereinek január 25-i videokonferenciáján Magyarország sürgős intézkedéseket sürgetett a sertéságazat helyzetének javítására. A tanácskozáson tizenhárom tagállam - köztük Magyarország - kérésére kiemelt téma volt a sertéságazat helyzete.
A videokonferencián hazánkat Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar sertéságazatot 2020-ban kettős negatív hatás sújtotta, a COVID-19 pandémia, valamint az afrikai sertéspestis. A különböző típusú korlátozó intézkedések csökkentették a belső piaci értékesítési lehetőségeket és szűkítették az exportpiacokat is. A sertésárak meredek csökkenésével párhuzamosan a takarmányárak jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban, ez a kettős hatás rendkívül nehéz helyzetet teremt a termelők és a feldolgozók számára is – fogalmazott a szaktárca államtitkára.
Az Agrárminisztérium az elmúlt évben számos ágazatban - így a sertéságazatban is - átmeneti támogatást nyújtott, azonban az árak jelenlegi szintje túl alacsony, sürgős intézkedés hiányában az ágazat komoly bajba kerülhet. Emiatt Feldman Zsolt arra kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul hozza meg a szükséges intézkedéseket.
Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos jelezte, hogy a Bizottság jelenleg nem lát okot konkrét intézkedések meghozatalára, de szorosan nyomon követi a sertéspiaci helyzetet.
AM Sajtóiroda
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világtalálkozó
Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt.
A koronavírus-járvány miatt január 18-22. között online formában megrendezett tanácskozás résztvevőinek küldött miniszteri videóüzenetében Nagy István a rövid ellátási láncok előtérbe helyezését, ezáltal a helyi termelők támogatásának fontosságát hangsúlyozta. Az elmúlt közel egy év megmutatta és megerősítette a mező- és élelmiszergazdaság jelentőségét, valamint, hogy mennyire nélkülözhetetlen a gazdák és a termelők munkája - emelte ki levelében az agrárminiszter. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet: amellett, hogy a gazdatársadalom szenvedi meg leginkább a klímaváltozás hatásait, az elmúlt években sokat tettek természeti környezetünk megóvásáért. Nagy István azon meggyőződését is megosztotta a világfórum résztvevőivel, miszerint a felmerülő problémákat a gazdákat bevonva, velük együtt lehet csak megoldani. Közös érdek, hogy az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók megélhetése és társadalmi elismertsége biztos legyen - mondta.
Közös feladatunk nem csupán a globális mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszer stabilizációja, hanem az egész világra kiterjedő élelmezésbiztonság és az ezért dolgozó gazdák tiszteletének biztosítása - fogalmazott a „Hogyan lesznek képesek megerősödni az élelmiszerellátási rendszerek a COVID-19 járvány után?” címmel megrendezett szekcióülésen történt felszólalásában Feldman Zsolt, az agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár kifejtette: a magyar kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az agrártermékek kereskedelme akadálymentesen és biztonságosan folyjon. Ezen felül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ajánlásokkal, útmutatókkal és egyéb kiadványokkal nyújt segítséget a vállalkozásoknak a termelés biztonságához valamint a lakosság számára. Emellett jelentős gazdasági segítséget nyújtottunk a legnagyobb gazdasági károkat szenvedett ágazatok számára a munkáltatói terhek csökkentésével, a hitelekhez kapcsolódó kamat- és hitelmoratóriummal. Magyarország Kormánya összességében több mint 25 milliárd forint többletforrással támogatta a koronavírus-válság okozta gazdasági károkat a mezőgazdasági és élelmiszeripar szektorban - fogalmazott Feldman Zsolt.
A Világfórum résztvevői közös nyilatkozatban hangsúlyozzák a biodiverzitás megőrzésének kiemelt szerepét, a beporzók, a modern öntözési rendszerek jelentőségét, az erdőtelepítések klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatását. A deklaráció megállapítja, hogy az élelmiszergazdaság termelékenységének növelése kulcskérdés, amelyhez a digitalizáció és a legújabb technológiák alkalmazásának támogatása feltétlenül szükséges. Mindemellett jelzik, hogy a hulladékok csökkentése és az élelmiszerpazarlás mérséklése is olyan kihívás, melyre a Föld összes országának hatékonyabb választ kell kidolgoznia.
A nyilatkozatban érvényesülnek azon nemzeti érdekeink, amelyek Magyarország speciális elhelyezkedése, a magyar agrárium jellegzetességei, hazánk tradíciói és jövőképe szempontjából is elengedhetetlenül fontosak. Sikerként könyvelhető el, hogy olyan jelentős témákkal foglalkoztak a résztvevők, mint például az agrárpiacon tapasztalható áringadozások mérséklése, a stabil jövedelem biztosítása, a vidéken élők infrastuktúrájának javítása, az állatbetegségek visszaszorítása, vagy például a klímaváltozás hatásainak csökkentése.
Ez a világtalálkozó nagyon jelentős iránymutatással segíti az idei évben soron következő csúcstalálkozókon képviselendő érdekeinket. A deklaráció segítséget ad például ahhoz, hogy a Klímacsúcstalálkozón, vagy az ENSZ Élelmezési Csúcstalálkozóján az agrár- és élelmiszerágazat érdekei megfelelő súllyal szerepeljenek.
AM Sajtóiroda
Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért
Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.
A 2050-ig terjedő időszakot vizsgálva a tanulmány felvázolja, hogyan alakítható fenntarthatóbbá a környezetünk három fő tényezőre összpontosítva: az étrend és a táplálkozás javítása, az élelmiszer-rendszerek körkörösségének kialakítása és az elveszett biológiai sokféleség helyreállítása.
A kutatás célja, hogy bemutassa: a tudomány és az innováció miként segítheti a társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint Európa felépülését a COVID-19 járványból. Konkrét tanácsokkal szolgál a döntéshozók számára, amelyek segítséget nyújthatnak a stratégiai tervezés során, így jelentősen támogathatják a társadalmi fejlődést.
Az 5. SCAR Foresight tanulmány „Resilience and transformation” címen elérhető az alábbi linken: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/research_and_innovation/research_by_area/documents/ec_rtd_resilience-and-transformation.pdf
AM Sajtóiroda
Négyezer milliárd forint támogatást fordít a kormány a magyar vidék fejlesztésére
A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től - a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.
Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére - tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.
Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.
AM Sajtóiroda
Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját
A 2020. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében elég termékenyen alakult. A tárca 10 törvény, 30 kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során, miközben 171 kormányhatározat született. Ezek közül kiemeltünk néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést.
Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.
A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.
Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek - afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.
A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.
A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg. A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.
Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.
A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.
AM Sajtóiroda
Elstartolt a téli szezonális ellenőrzés
Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzést rendelt el december elsejétől Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, majd az otthonokba – fogalmazott Erdős Norbert. Az államtitkár kiemelte, a koronavírus okozta különleges helyzetben fokozott figyelem irányul a higiéniai előírások szigorú betartására. Az ellenőrzés december végéig tart és az ünnepekhez kötődő népszerű termékeket érinti.
A téli szezonális ellenőrzések célja, hogy az ünnep előtti megnövekedett forgalom mellett is teljesüljenek az élelmiszerbiztonsági és minőségi követelmények az élelmiszer-előállítás és forgalmazás valamennyi területén.
Az országos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinációjával és a megyei kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével zajlik 2020. december 1-31. között.
A vizsgálat célterületei között ezúttal is megtalálhatók azok az élelmiszer-vállalkozások, amelyek az ünnepi időszakban kiemelt forgalmat bonyolítanak le. Különös figyelem irányul a hús- és húskészítmények, az édesipari termékek előállítóira és forgalmazóira. Emellett ellenőrzésre számíthatnak a zöldség- és a gyümölcsárusok, valamint a piacokon édességet forgalmazók is.
A szakemberek fokozottan figyelik majd az édességeket, a szaloncukrokat, a bejgliket, a szezonális zöldségeket, a gyümölcsöket, a friss húsokat, a halakat, a haltermékeket, a füstölt húskészítményeket és az újév egyik legkeresettebb termékét a virslit. Idén is sor kerül a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle mák, dió, mandula és kókuszreszelék termékek laboratóriumi vizsgálatára.
A koronavírus-járvány miatt ebben az évben elmaradnak az adventi és karácsonyi vásárok, helyette viszont a járványhelyzetben megnövekedett fogalomra való tekintettel, fokozott lesz a hatósági kontroll a házhozszállítást végző cégeknél.
AM Sajtóiroda
Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot
Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.
Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent - tette hozzá. A tárcavezető kitért arra is, hogy az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség is, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25%-os mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.
Hangsúlyozta: az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, ami komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének érdekében. A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.
Kifejtette: a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődését azzal segíti a jogszabály, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig.
A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a Kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.
AM Sajtóiroda
Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot
A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.
Áder János köztársasági elnök 2020. november 1-től Erdős Norbertet nevezte ki élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárrá.
„A közelmúlt és napjaink pandémiás helyzete még inkább felértékelte az élelmiszerellátás függetlenségének fontosságát, ráirányítva a figyelmet az élelmiszerlánc-biztonság jelentőségére is. Magyarország élelmiszeripara e körülmények között is jól vizsgázott, élelmiszerbiztonsági rendszerünk pedig az egyik legjobb, legstabilabb Európában. Élelmiszerlánc felügyeletért felelős államtitkárként kollégáimmal továbbra is azon dolgozunk majd, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű, biztonságos hazai termékek kerüljenek. Mindemellett a jövőben is kiemelten foglalkozunk a szemléletformálás, a tudásmegosztás területeivel is. Szeretnénk még inkább felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az élelmiszerlánc biztonságát, egészségünket csak együtt tudjuk megvédeni. Ehhez nemcsak a felelős vállalkozói magatartás hanem a tudatos vásárlás is elengedhetetlen” jelentette ki kinevezése kapcsán Erdős Norbert. Hozzátette: Európai parlamenti képviselőként, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakbizottság tagjaként több éven át foglalkozott többek között az élelmiszerek védjegyeivel kapcsolatos kérdésekkel is. Célja, hogy a mindennapokat jellemző védjegy-kavalkádban hatékonyan támogassa egy hazai, jó minőségű, biztonságos élelmiszereket jelölő védjegyrendszer bevezetését, amely a vásárlók felé hiteles és valódi garanciát biztosít. E munkában továbbra is számít a szakmai és szakmaközi szervezetek együttműködésére.
Erdős Norbert 1972-ben született Orosházán, 1998 és 2010 között önkormányzati képviselő, négy éven át alpolgármester, 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő. 2011 és 2014 között a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, majd 2014-től 2019-ig Európai Parlamenti képviselő, ahol a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakbizottság, illetve a Halászati szakbizottság tagja is volt.
AM Sajtóiroda
Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás
Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter az MTI-vel.
Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.
Nagy István rámutatott: a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban. Hangsúlyozta: a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.
Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak - tette hozzá.
Nagy István az MTI-nek elmondta, miután a második éjszaka végére a megállapodás közelébe jutottak volna a miniszterek, minden előzmény nélkül az asztalra került egy olyan javaslat, amely teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kisgazdaságok számára, ezért ez nem volt elfogadható a tagországok többségének.
A tárcavezető az MTI kérdésére kiemelte, hogy az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképes termelését.
MTI
https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/1060107191089420
Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság
2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület. Az élelmiszerlánc-biztonság szakmai irányításért dr. Bognár Lajos országos főállatorvos felel a jövőben.
„Az élelmiszerlánc-biztonság azon területek egyike, ami kétségtelenül mindannyiunkat érint. Megóvása és az ehhez szükséges eszközök fejlesztése társadalmi és nemzetgazdasági érdek egyaránt. E nélkülözhetetlen munkára szeretnénk a jövőben is hangsúlyt fektetni, ezért október 1-jétől személyes irányításom alá kerül az élelmiszerlánc-felügyelet területe.” – fogalmazott Nagy István.
A tárcavezető kiemelte: Az élelmiszerlánc összetettsége – külső szemlélőként – szinte felfoghatatlan, ebből adódóan a sérülés kockázata is nagy. Zsigó Róbert jó gazdája volt e területnek. A koronavírus járvány alatt a hazai élelmiszer-ellátás jól vizsgázott. Ugyanakkor a veszélyhelyzet arra is egyértelműen rávilágított, hogy az élelmiszerlánc-biztonság, a hazai élelmiszeripar és az ellátás biztonsága szempontjából, stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés.”
A minisztériumi strukturális változása kapcsán Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta: „Magyarországon az élelmiszerlánc-biztonság rendkívül magas szintű, ennek fenntartása azonban komoly feladat. A lakosok mindennapi biztonságának szavatolása mellett olyan gazdaságilag is jelentős kihívásokkal kell megküzdeniük a szakembereknek, mint a jelenleg is fennálló afrikai sertéspestis, vagy a közelmúltban felszámolt madárinfluenza járvány. Ezen és hasonló kihívások még gyorsabb és hatékonyabb kezelésében nyújthat a jövőben hathatós segítséget a szervezeti változás.”
Az élelmiszerlánc-felügyelet szakterülete 2020. október 1-jétől kerül az agrárminiszter közvetlen irányítása alá.
AM Sajtóiroda
Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben
A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.
A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter az ülést követően kiemelte, hogy alapvetően három elvárásnak kell megfelelnie az új KAP-nak: kellően ambíciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és egyszerű, a gyakorlatban végrehajtható szabályok.
Az állam- és kormányfők július végén megállapodtak az Unió következő hétéves költségvetéséről, amelynek részeként a KAP-ra fordítható források nagysága is meghatározásra került. Szinén kiemelt jelentőségű, hogy a magyar részesedés arányát sikerült megőrizni, aminek eredményeképp az elkövetkezendő hét évben a magyar agrárium több mint 12 milliárd euró Uniós forráshoz jut majd – emlékeztetett az agrárminiszter.
A szakpolitikai kérdésekről a tagállamok agrárminiszterei döntenek majd a tervek szerint a Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 19-20-i ülésükön. A hátralévő keménynek ígérkező tárgyalások során azért küzdünk majd, hogy a magyar gazdák számára kiemelten fontos terület alapú, termeléshez kötött, valamint beruházási támogatások az új időszakban is megmaradjanak. Szintén komoly vitára lehet majd számítani az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelével kapcsolatban, amelyek olyan érzékeny ágazatoknak biztosítanak kiegészítő támogatást, mint a húsmarha, az anyatehén, a tej vagy az anyajuh. – emelte ki Nagy István.
A legtöbb tisztázásra szoruló részletszabály az új támogatáselosztási modell kapcsán maradt fenn. Különösen fontos, hogy olyan szabályozást tudjunk elfogadni, amely a lehető legegyszerűbb módon biztosítja, hogy a gazdák minden évben időben megkapják az őket megillető támogatásokat.
A KAP reformra vonatkozó tanácsi álláspont elfogadásával párhuzamosan az Európai Parlament is kialakítja saját álláspontját. Ezt követően kezdődhet meg a KAP egyeztetések végső szakasza, amikor a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság háromoldalú tárgyalások keretében próbál végső megállapodásra jutni.
AM Sajtóiroda
Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállása veszélyeztetheti a 2022-es agrártámogatások kifizetését
A tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban előírt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi célok mielőbbi gazdákra erőltetése miatt blokkolni akarja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely két év átmeneti időszak után csak 2023-ra irányozná elő az új Közös Agrárpolitika hatálybalépését - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.
A Bizottság felelőtlensége azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet. Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállásával veszélyezteti a 2022-es agárkifizetéseket pusztán azért, hogy a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb ráerőltesse a gazdákra - hangsúlyozta a tárcavezető.
Miután továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, és ebből fakadóan a KAP tárgyalások a vártnál jóval később zárulhatnak le, a tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb rá akarja erőltetni a gazdákra. Ezért akarja blokkolni azt a tagállamok többsége és az Európai Parlament által is támogatott javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az új KAP csak 2023-ban induljon. Mi elkötelezettek vagyunk a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett, de megfelelő időt kell biztosítani a jogszabályok elfogadására és az új rendszerre való felkészülésre. Miután az uniós agrártámogatások kifizetése csak hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges, a Bizottság felelőtlenségével végső soron a 2022-es agrártámogatások kifizetését kockáztatja - mondta Nagy István.
Nem felejthetjük el, hogy a KAP reform részét képező három alapjogszabály elfogadásával még messze nincs kész az új rendszer. Ahhoz még a másodlagos uniós jogforrások és a nemzeti jogszabályok elfogadása, valamint ezek alapján a kifizető ügynökség megfelelő felkészülése is elengedhetetlen. Ezek előfeltételei egymásnak - szögezte le a tárcavezető. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindezzel párhuzamosan kellene kidolgozni és elfogadtatni a Bizottsággal az új KAP alapját jelentő tagállami Stratégiai Terveket, akkor beláthatjuk, hogy mindezt lehetetlennek tűnik 2022. január 1-jére elvégezni. A forrásvesztés elkerülése érdekében elengedhetetlennek látszik, hogy az új KAP két éves átmeneti időszak után 2023-ban induljon el - indokolta a kialakult helyzetet az agrárminiszter.
A következő hét éves uniós költségvetés és az ehhez kapcsolódó új Közös Agrárpolitikára vonatkozó uniós tárgyalások elhúzódása miatt már régóta egyértelmű volt, hogy az új KAP nem tud az új hét éves ciklus elején, 2021-ben elindulni. Ezért az Európai Bizottság tavaly ősszel egy éves átmenetre tett javaslatot, miszerint a 2021-es évben még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új uniós költségvetés terhére történhetnek az agrárkifizetések. Ezt a javaslatot módosítaná a tagállamok többsége és az Európai Parlament akként, hogy az új KAP két év átmenet után 2023-ban induljon. Miután a jelenlegi KAP szabályozás idén év végéig van érvényben, ezért kiemelten fontos az átmeneti rendelet mielőbbi elfogadása.
AM Sajtóiroda
AM: az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az Európai Bizottság javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit
Megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat az Európai Bizottság által bemutatott Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia, az abban foglaltak pedig nem csak, hogy nem teremtenek lehetőséget a gazdáknak, de egyenesen az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik. Előzetes elemzések szerint a javasolt intézkedések az európai mezőgazdasági termelés 15 százalékos csökkenéséhez vezetnek majd - mondta az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta: a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek. Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.
Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz. Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik - figyelmeztetett a miniszter.
Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.
A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.
Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki - hívta fel a figyelmet Nagy István.
Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy - akár más eszközökkel is - fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.
A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.
A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében. A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra - tette hozzá az agrárminiszter.
Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat - fogalmazott az agrárminiszter.
A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára "persona non grata".
AM Sajtóiroda